Amikor a bakdaru használatban van, ez egy biztonsági védőberendezés, amely hatékonyan megakadályozhatja a túlterhelést. Teherbírás-korlátozónak is nevezik. Biztonsági funkciója az emelési művelet leállítása, amikor a daru emelési terhelése meghaladja a névleges értéket, ezáltal elkerülve a túlterheléses baleseteket. A túlterhelés-korlátozókat széles körben használják híddarukon és emelőkön. Néhányforgódaruk(pl. toronydaruk, portáldaruk) túlterhelés-határolót és nyomatékhatárolót is használnak. Sokféle túlterhelés-határoló létezik, mechanikusak és elektronikusak.
(1) Mechanikus típus: Az ütőszerkezetet karok, rugók, bütykök stb. működtetik. Túlterhelés esetén az ütőszerkezet kölcsönhatásba lép az emelést vezérlő kapcsolóval, lekapcsolja az emelőszerkezet áramforrását, és leállítja az emelőszerkezetet.
(2) Elektronikus típus: Érzékelőkből, műveleti erősítőkből, vezérlő aktuátorokból és terhelésjelzőkből áll. Biztonsági funkciókat is tartalmaz, mint például a kijelző, a vezérlés és a riasztás. Amikor a daru felemeli a terhet, a teherhordó alkatrészen lévő érzékelő deformálódik, a teher súlyát elektromos jellé alakítja, majd felerősíti, hogy kijelezze a teher értékét. Amikor a teher meghaladja a névleges terhelést, az emelőmechanizmus áramforrása lekapcsolódik, így az emelőmechanizmus emelési művelete nem valósítható meg.
Abakdaruaz emelőnyomatékot használja a terhelési állapot jellemzésére. Az emelőnyomaték értékét az emelősúly és az amplitúdó szorzata határozza meg. Az amplitúdó értékét a darugém karhosszának és a dőlésszög koszinuszának szorzata határozza meg. A daru túlterhelését valójában az emelőkapacitás, a gémhossz és a gémdőlésszög korlátozza. Ugyanakkor számos paramétert, például az üzemi körülményeket is figyelembe kell venni, ami bonyolultabbá teszi a vezérlést.
A jelenleg széles körben használt mikrokomputerrel vezérelt nyomatékhatároló különféle helyzeteket képes integrálni, és jobban megoldja ezt a problémát. A nyomatékhatároló egy terhelésérzékelőből, egy karhossz-érzékelőből, egy szögérzékelőből, egy üzemállapot-választóból és egy mikrokomputerből áll. Amikor a daru üzemi állapotba kerül, a tényleges üzemi állapot minden egyes paraméterének érzékelési jelei bekerülnek a számítógépbe. A számítás, az erősítés és a feldolgozás után ezeket összehasonlítják az előre tárolt névleges emelőnyomaték értékkel, és a megfelelő tényleges értékek megjelennek a kijelzőn. Amikor a tényleges érték eléri a névleges érték 90%-át, korai figyelmeztető jelet küld. Amikor a tényleges érték meghaladja a névleges terhelést, riasztási jelet ad ki, és a daru leáll a veszélyes irányban történő működéssel (emelés, kar kinyújtása, kar leengedése és forgatás).
